Augusztus második felében immár 25. alkalommal rendezték meg a Mesterségek Ünnepét a budai várban. A háromnapos rendezvény keretén belül a kézműves mesterségek magyarországi és határon túlról érkező képviselői mutatták be legjobb tudásukat és szebbnél szebb termékeiket.

Találkozhatunk tojásfestőkkel, mézeskalácsosokkal, fazekasokkal, lószőrfonókkal és nem hiányoztak a fafaragók sem, akiknek a termékei már évek óta a legkeresettebb tárgyak közé tartoznak. A pavilonok egyikében megtalálható volt Szabó Béla csillaghegyi faragó népi iparművész is, a fafaragás valódi szakembere, rengeteg gyönyörű használati- és dísztárgy elkészítője.

Fehér Krisztina a Mesterrel készített beszélgetését az alábbiakban olvashatják.

- 1957 óta vagyok kézműves. 1976-ig vésnökként dolgoztam, majd egy szerencsés véletlennek köszönhetően kezdtem el fafaragással foglalkozni. Rengeteg tanulás, gyakorlás és termékkészítés után 1988-ban kaptam meg a népi iparművész oklevelemet. Amikorra sikerült elsajátítanom azt a közel tizenöt féle faragótechnikát, mely a magyar népi kultúrában használatos, eldöntöttem, hogy szakmai tudásomat igyekszem majd átadni a míves famunkák iránt érdeklődő fiataloknak. Az 1980-as évek végén megszereztem a kézműves szakoktatói képesítésemet, s 1992 szeptemberétől – úgymond – esélytelen fiatalokat kezdtem el oktatni az „Esély” Kövessi Erzsébet Szakképző Iskolában. Közel 15 évig tanítottam a szakelméleti és gyakorlati tantárgyakat, naponta 10-12 órában, azaz két „műszakban”. 2003 óta nyugdíjas vagyok, és  néhány éve – nagy bánatomra – az egészségi állapotom nem teszi lehetővé, hogy a faragással foglalkozhassak.

- Ezek szerint a Mesterségek Ünnepén nem állít ki termékeket?
- Amennyiben lehetőségem lesz rá, néhány régebben készült alkotásomat bemutatom, és ott lesz a növendékeim alkotásaiból összeállított három nagy fotóalbumom is. Ezeken kívül ott lesz az is, amit az utóbbi években sikerült megvalósítanom: a két könyvem a míves famunkákról. E „testvérkötetekben” található ismeretek alapján az érdeklődők elsajátíthatják a fával való foglalatoskodás fortélyait és a fafaragás technikáit; mindazt tartalmazzák, amit évek alatt jómagam megtanultam. Megírásukra az is motivált, hogy ilyen alapos, átfogó jellegű kiadvány – tudomásom szerint – nincs a piacon. A két könyv előzménye az a három vékony jegyzetszerű könyvecske volt, melyeket még pedagógusként írtam, amelyekben saját tapasztalatomra hagyatkozva ismertettem ezt a szakmát, és azokkal a rajzokkal illusztráltam, melyeket a napi tanítás során a gyerekeknek a táblára rajzoltam. Már ezek is hiánypótló kiadványok voltak, de a terjedelmük behatároltsága miatt nem mehettem bele olyan részletekbe, amelyeket fontosnak tartottam volna e mesterség tökéletes elsajátításához.

- Meg lehet tanulni könyvből a fafaragást?
- Nagyon sokan kérdik ezt, amikor a kiadványokat lapozgatják, s a visszajelzések azt mutatják, hogy igen! Rengeteg e-mailt, levelet kapok a világ minden pontjáról, ahová eljutottak a könyvek, hogy megy a munka, születnek az alkotások, fényképeket küldenek a két kezük munkája által elkészült tárgyakról. A gyakorlat azt mutatja, hogy ha megvan a kellő odafigyelés, érdeklődés, a jó szerszám és az intenzív gyakorlat, akkor kb. két-három év alatt lehet elsajátítani ezt a tudásmennyiséget. Bárki, aki elkezd ezzel foglalkozni, segítséget kérhet tőlem a honlapomon keresztül (www.faragosuli.hu), minden szakmai kérdésben szívesen és szinte rögtön segítek.

- Kik próbáltak velük szerencsét?
- Azok közül, akik megvásárolták, többen mindig is vonzódtak a faragás és a fa világához, de eddig nem volt alkalmuk foglalkozni ilyen jellegű tevékenységgel. Éreztek magukban késztetést és vágyat hozzá, s könyveim segítségével tudták megvalósítani egy régi álmukat. Mások pont akkor kaptak kedvet a faragáshoz, amikor megismerkedtek a kiadványaimmal (és persze a bennük szereplő munkáimmal). A korosztály teljesen változó, több „tanítványom” a hetvenet is betöltötte, de sok lelkes fiatal is elkezdte, akár pályamódosítási szándékkal, akár csak szabadidős tevékenységként. S nem kell azt gondolni, hogy ez a mesterség csak a férfiak sajátja: a közel 400 tanítványom kb. 10%-a a „gyengébb nemhez” tartozik, és el kell mondanom: sokszor bizony ügyesebben dolgoztak, mint a fiúk. Értelemszerűen a nehezebb feladatokat segítséggel végezték, mert a fizikumuk nem tette lehetővé, hogy pl. rönköt, vagy nagy pallót cipeljenek, de remekeltek a kisebb munkák elkészítésében.
A fiatalok faragás tanulásával kapcsolatban megemlíteném, hogy a 8-10 éves gyerekek még várjanak egy-két évet,  legalábbis addig, amíg a kezük megerősödik. A szerszámok megfelelő működtetéséhez jelentős erőnlétre van szükség, és a biztonságos munkavégzés érdekében igen fontos a fegyelmezettség is. Tudni kell, hogy a forgácsoló műveletek (pl. a fűrészelés, a fúrás, a faragás) ba-lesetveszélyesek, főként, ha a kezekben nincs megfelelő erő a biztos fogáshoz.Mindezeken kívül: mindenki, aki a fát, a faanyagot szereti, vagy akár profiként dolgozik is vele, a könyvekben igen sok olyan hasznos információt talál, amely számára is érdekes lehet, vagy bővítheti ismereteit, és ezáltal szaporíthatja a termékskáláját is.

- Mik a főbb témakörök?
- A faműves kézműves kismesterség c. kiadványt szakmatörténettel és néprajzi, népművészeti ismeretekkel kezdem, ezek nélkül ugyanis nem lehet a későbbiekben olyan alkotásokat létrehozni, melyeknél fontos, hogy harmóniában legyen az anyag, a szín, a forma és a díszítmény. Ezeket követi egy alapos és kihagyhatatlan anyagismereti rész a fafajokról és jellemző tulajdonságaikról, majd ezután következnek a szakmai ismereteket részletező fejezetek. Az egyszerűbb technikáktól haladok a bonyolultabbak felé, így előbb a kéziszerszámokat és a kézi műveleteket mutatom be, majd géptannal és a fa gépi alakításával foglalkozom. Fontos fejezet a népi bútorok és bútorkiegészítők formáinak, méreteinek és gyártásának ismertetése is. Később betekintést adok a faművességhez társuló technikákba is, pl. a faesztergályozásba, az ácsmesterségbe, az intarziázásba, a gyermekjátékok készítésbe.
A másik kötetem címe Faragóiskola, amely a Magyarországon használatos, mintegy tizenöt féle népi faragótechnika bemutatásával és oktatásával foglalkozik, a legegyszerűbbtől a legnagyobb felkészültséget igénylőig. A faragóműveletek elsajátítását közel négyszáz színes munkafázisfotó segíti.  A díszítő jellegű faragótechnikákon kívül megtanulható az erdélyi fejfa készítése is, illetve a famunkákon kívül a csont- és szarudíszítésnek, valamint a dísztökkarcolásnak is szenteltem fejezeteket. Terjedelmi okokból volt szükség arra, hogy ez a tudásmennyiség két könyvben jelenjen meg, bár mindkettő külön-külön is nagyszerűen használható.

- Gyönyörű a mintavilág…
- Rengeteg utánajárásomba került, hogy jómagam is megismerjem a jellegzetes, csodálatos magyar motívumvilágot. Múzeumokat, kiállításokat járva figyeltem, fotóztam, videóztam, és népművészeti, néprajzi kiadványokból tanultam meg, rajzoltam le díszítményvilágunk motívumait, kompozícióit. Mindig is tiszta forrásból igyekeztem meríteni, és oktatói tevékenységem alatt sem engedélyeztem semmilyen torzítást, modernizálást. Szeretném, ha az őseinktől öröklött faragóhagyományaink autentikus formában jutnának el a következő nemzedékhez.

Amennyiben a feljebb említett kiadványok felkeltették érdeklődését, a Szabad Újság szerkesztőségében bővebb tájékoztatást kaphat róluk a következő elérhetőségeken:
Szabad Újság, Šafárikova 431, 924 01 Galanta, tel./fax: +421 (0)31/7012 808, mobil: +421 (0)911/ 942 565 E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. .

FehérK