Európának az emberi jogokkal kapcsolatban használt retorikától nagyobb határozottsággal kellene elmozdulnia abba az irányba, hogy be is tartatja ezeket a jogokat - mondta csütörtökön Thomas Hammarberg, aki az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosaként - hatéves megbízatásának végéhez közeledve - az ET parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén előterjesztette utolsó éves jelentését az emberi jogok helyzetéről. Hammarberget az emberi jogi biztosi tisztségben a lett Nils Muiznieks váltja április elsején. A távozó biztos utolsó értékelésében a megemlített emberi jogi problémák közt kiemelt hangsúlyt kapott, hogy több tagországban nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás rendszere. "Korrupció, politikai beavatkozás és forráshiány erodálja az igazságszolgáltatás függetlenségét és hitelességét" - állapította meg Hammarberg.

Arról is sajnálattal szólt, hogy meglátása szerint megnövekedett a médiára gyakorolt nyomás."Egy sor európai államban aláássa a médiaszabadságot a becsületsértés kriminalizálása, a jog által gerjesztett cenzúra, az újságírók megfélemlítése, zaklatása, sőt meggyilkolása" - jelentette ki.

Az emberi jogi biztos a legnagyobb gondokat sorolva megállapította, hogy a fogyatékkal élők kirekesztést szenvednek el az élet kulcsfontosságú területein; hogy a romákat számos európai országban kiközösítik; hogy néhány országban megbélyegzik a leszbikusokat, valamint a homo-, bi- és transzszexuálisokat. A menedékkérőkhöz és a migránsokhoz való hozzáállás is egyre negatívabb - tette hozzá. Kitért arra, hogy a jogi védelem valamelyes javulása ellenére továbbra is tapasztalható a nők hátrányos megkülönböztetése. Egyre nagyobb aggodalomra ad okot az idősek létfeltételeinek romlása - hívta fel a figyelmet Hammarberg.

A távozó emberi jogi biztos jelentéséről folytatott vitában Kalmár Ferenc András, a KDNP országgyűlési képviselője botrányosnak minősítette, hogy Hammarberg szinte semmilyen figyelmet nem szentelt a nemzeti kisebbségek jogvédelmének, és mindössze egyetlen mondatban utalt arra, hogy biztosként levélben kérte a szlovák kormányt a nemzeti kisebbséghez tartozók anyanyelvhasználathoz fűződő jogának biztosítására.