Hogy igaza volt a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának, amikor elutasította az államnyelvtörvény „végrehajtó” útmutatójáról kezdeményezett megbeszélést a kulturális minisztérium illetékeseivel, azt a múlt pénteki magyar-szlovák kisebbségi vegyesbizottsági ülés bizonyította mindennél fényesebben. A kormányközi testület munkája eredménytelenül zárult.

A közel hatórás, helyenként indulatos megbeszélést követően a két társelnök, Gémesi Ferenc államtitkár és Miroslav Mojžita szerbiai szlovák nagykövet nem is tartott sajtótájékoztatót, mert nem volt miről beszámolni a nyilvánosságnak.

A tanácskozáson jelenlévő Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja általános elnökhelyettese, aki a szlovák parlament emberjogi és kisebbségi bizottságának elnökeként tagja a vegyesbizottság szlovákiai testületének is, úgy nyilatkozott, hogy a kulturális minisztérium által kidolgozott dokumentumnak csak az első három pontját tudták áttekinteni, mert a szlovák delegáció tagjai minden magyar felvetésre elutasítóan reagáltak.

A magyar küldöttség és Berényi József is hatályos nemzetközi dokumentumokra hivatkozva próbálta elérni például azt, hogy az emléktáblákon és az elektronikus médiákban a földrajzi és helységneveket szabadon használhassák a szlovákiai magyarok, a szlovák kulturális tárca képviselői azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a kérdésről a Szlovák Kartográfiai Hivatal és a frekvenciatanács döntsön majd. Hiába érvelt a magyar fél, hogy senki nem avatkozhat be politikai döntéssel a kodifikált magyar nyelv szabályaiba, nem került sor változásra az előre megírt tervezetben.

Berényi József elmondta, a rossz hangulatú tárgyalás az 1997–98-as időszakot idézte: „Az ülésen bizonyosságot nyert, hogy a kormány a nyelvtörvény és a végrehajtó intézkedések kapcsán nem a szlovák nyelv megerősítésén, hanem a kisebbségi nyelvek visszaszorításán fáradozik. Kiderül, hogy újra veszélyben van a földrajzi nevek használata, elsősorban az elektronikus média, tehát a televízió és a rádió magyar adásában. Az ő esetükben a helységnevek használatáról a frekvenciatanács hivatott dönteni. Nem tudom milyen törvény alapján, de a kulturális tárca átruházta a felelősséget erre az intézményre – mondta Berényi. – Gond lesz a földrajzi nevek használatával az emlékművek esetében és a kisebbségi nyelvhasználattal a hivatalokban. Még ha 20 százalék fölötti is a kisebbség aránya az adott településen, a hivatalban az államnyelvet kell használni, ha van ott egy harmadik személy is, aki nem érti vagy nem akarja hallgatni a kisebbségi nyelven folyó beszélgetést. Az elkövetkező időkben sok lesz a gondunk, ha nem sikerül változtatni a törvényen és a végrehajtó intézkedéseken, mert a magyar nyelv használata beszűkül Szlovákiában.”

Berényi a tanácskozás hangneme és a szlovák fél magatartása alapján úgy látja, egyelőre semmi értelme nincs a további tárgyalásoknak, mert a kulturális miniszter vélhetően eldöntötte, hogy a kérdés Szlovákia belügye, és nem hatnak rá sem az észérvek, sem a hivatkozás olyan nemzetközi dokumentumokra, amelyeket Szlovákia ratifikált.

Az MKP általános elnökhelyettese szerint a kialakult helyzetben fontos megvárni az Európa Tanács Velencei Bizottságának a jelentését, s „abban lehet bízni, hogy a jövő évi parlamenti választások után a kisebbségi kérdések iránt nyitottabb szlovák kormány alakul”.

A tanácskozáson részt vettek az EBESZ kisebbségi főbiztosának kiküldött szakértői, de a vitába nem kapcsolódtak be, mindössze arra tettek ígéretet, hogy találkozót közvetítenek Knut Vollebeak kisebbségi főbiztos és a szlovákiai magyarok képviselői között.
(gy-ba)