Ahogy már előző lapunkban is írtuk, január 15-én megkezdődtek a beiratkozások az alapiskolák első osztályába. A szülőkön múlik, hogy a gyermekük anyanyelven vagy a többségi nyelven fogja megtanulni a felnőtt élethez szükséges alaptudást. Mi a helyes megoldás? Gyermekünk boldogsága mennyire függ az iskolaválasztástól?
Ezek a kérdések bizonyára sok szülőt foglalkoztatnak mostanság. „A gyermek számára a leghatékonyabb és a leghatásosabb, ha természetes közegében tanulhat. Nem is kell nagyon összehasonlítani vagy érveket keresni. A  gyermek anyanyelvi közege a  legtermészetesebb közege, tehát ebben tud a legoptimálisabban fejlődni” – kezdi a beszélgetést Strédl Terézia pszichológus. Szellemileg fejlett hat-hét éves gyermek, aki megkezdte az első osztályt, az iskolában bizonyos teljesítményt is elvárnak tőle, ami természetes.  De mi a helyzet, ha idegen nyelvű tanintézménybe kerül? „Ha azt vesszük, hogy az anyanyelv mellett aktívan tudja használni az idegen nyelvet, akkor az nem gátló számára. Ha az eseményeket a környezetünkben figyeljük meg, akkor azt tapasztaljuk, hogy nálunk a  környezet nyelvezete és az anyanyelvi közeg nagyon nagy eltérést mutat” – magyarázza a pszichológus, majd folytatja – „Tehát ha nagy a különbség, akkor a gyermek nem tud teljesíteni, hiszen nem érti a feladatot. Egy elsősnek alkalmazkodnia kell a teljesen idegen  közeghez. Az új épület, az új  tanulási forma, az új pajtások, az új közeg és az új tanító néni mellé belép még egy új nyelv, az nem ösztönzően hat a gyermekre, hanem sok esetben blokkolja őt.”
Sok szülő a gyermeke jövője miatt dönt a szlovák oktatás mellett. A  felvidéki magyar iskolák, a pedagógusok, a magyar szervezetek és a felvidéki magyar média is nem győzi hangsúlyozni, hogy ami a jövőt illeti, a magyar oktatással nem csorbul a gyermek esélye. Miként látja ezt a szakember? „Nagyon sok szülő azt mondja, hogy a gyermek érdekeit szem előtt tartva íratja be a többségi iskolába. De ez a szülő érdeke! A szülőnek van egy elképzelése, elvárása, célkövetése, és ehhez akarja a gyereket idomítani. A gyermeknek az a  természetes közeg, amilyen nyelvet beszél. A magyar nyelvű iskola számomra a leghatékonyabb és a legjobb” – vallja Strédl Terézia, aki harminc évig dolgozott a galántai pszichológiai tanácsadóban, mint gyermekpszichológus.
„Hány gyermek és hány felnőtt van, hogy az egyik nyelvet sem tudja rendesen beszélni. A magyar iskola a magyar irodalmi nyelvet, szlovák irodalmi nyelvet és az angol irodalmi nyelvet oktatja. Aki képes tanulni, annak lehetősége van mindhárom nyelv elsajátítására. Az  Európai Unió háromnyelvű polgárt igényel. A magyar iskolában adott a háromnyelvű polgár oktatása, kiművelése. Ha a szlovák iskolát nézzük, ott két nyelvet oktatnak” – indokolja a pszichológus. Szerinte egy felvidéki, magyarul és szlovákul tudó felnőtt munkaerőpiaci  értéke mindenképp magasabb, hiszen mindkét nyelvet megfelelően elsajátította. A vegyes házasságban élő gyermek esetében bonyolódik csak igazán a döntés. Sok szülő nagy dilemmája, hogy lehet egyáltalán jó döntést hozni? Melyik nyelvet és ezáltal melyik kultúrát  adják meg teljes mértékben a gyermeküknek? „Ha szűken vesszük az anyanyelv megfogalmazását, sok esetben beszélhetünk apanyelvről és szülőnyelvről is. Az anyanyelv számomra érzelmi nyelvet jelent” – magyarázza a pszichológus.
A gyermek iskolai alkalmasságához – testi, értelmi, érzelmi és szociális érettsége – Strédl Terézia mindig hozzáteszi az ötödik tényezőt is, hogy van-e idő a gyermekre? Ha a családban elsős gyermek van, akkor minimum félévig a családnak a gyermek napirendjéhez kell  igazodnia. Ha a gyermek ugyanazzal a személlyel, ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen tanul, akkor olyan feltételes reflexek alakulnak ki, hogy még nyáron is előhúzza a képeskönyvet, mert automatizálódott benne a tanulási készség. „Fontos megvizsgálni, hogy ki fog a gyerekkel tanulni. Nagyon sok szlovák iskolát végzett magyar anyuka azt tartja, hogy azért nem adhatja magyar iskolába a gyermekét, mert nem tud segíteni a tanulásban. Vitatható számomra ez a kifogás, hiszen úgy is tud segíteni, ha együtt tanul a gyerekével. Egy felnőtt már csak elbír egy elsős anyaggal!” – mondja a pszichológus. Szerinte a dolgok logikája, hogy a gyermek számára a természetes közeg segít a legjobban. Fontos kérdés, hogy melyik iskolába fognak járni a barátai? A szülő nincs ott a tanítási órákon, kibe  kapaszkodik, kiben keres biztonságot gyermeke? Az első napokban a gyermek a tanító nénit még nem ismeri, és ilyenkor a barátjához fordul. A barátok is adnak egy stabil hátteret. Nagyon sok esetben vita van a vegyes házasságban, hogy milyen nyelvű iskolába menjen a gyerek. Ez a szülők közötti hatalmi harc, amely a partnerkapcsolat minőségéről szól. Ezek azok az összetett folyamatok, amelyeknek kölcsönhatása sokszor egészen más, és nem a gyermek érdekében történnek.

Ando Krisztina, Szabad Újság