Az MKP bejutásában bízott, a Most-Híd által képviselt politikát viszont veszélyesnek tartja Szávay István magyar országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke. A magyarországi párt határon túli magyarokért felelős képviselőjét a szlovákiai parlamenti választások eredményéről, a magyar kormány felelősségéről és feladatairól, valamint pártja nemzetpolitikai elképzeléseiről kérdeztük.

A népszámlálások alapján az elmúlt húsz év alatt 110 ezerrel csökkent a szlovákiai magyarok lélekszáma. Sokkoló adat. De vajon miért ez a nagy mértékű fogyás, miért gyengül identitástudatunk, miért nem fontos magyarságunk megélése? A kérdéseket a téma szakértőjének Dr. Bordás Sándor klinikai pszichológusnak, tanszékvezető  főiskolai tanárnak tettük fel.

"A magyar kormány nem a kisebbségi status quo megőrzése, hanem a véleménykülönbségek feloldása felől kívánja megközelíteni és rendezni a szlovákiai magyar közösséget érintő, vitatott kérdéseket" - mondta kérdésünkre Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium Parlamenti Államtitkára. A visegrdi országok találkozóján már biztosan tárgyalóasztalhoz ül Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök, várhatóan szóba kerül a kettős állampolgárság kérdése is  A magyar kormány mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy a felvidéki magyarok jogai ne csorbuljanak tovább. A magyar kormány álláspontjáról Németh Zsoltot kérdeztük.

Ismét pénzgondok miatt nagy a feszültség az egészségügyben. Április 1-jén életbe lépett a nővérek béremeléséről szóló törvény, ám ennek finanszírozására nincs  fedezet. Több kórház jelezte, működését veszélyezteti, ha meg kell emelnie a bérkeretet. A Szlovák Orvosi Kamara a béremelést alkotmányellenesnek tartja, és a  főügyészségen támadta meg, miközben maguk az orvosok is elégedetlenek, és fontolgatták, hogy követeléseiknek tiltakozással is súlyt adnak. Pásztor László, a  Magánorvosok Társulásának elnöke azonban úgy véli, hiba volna a gondokat csak pénzhiánnyal magyarázni. Átfogó strukturális reformra van szükség ahhoz, hogy  életképes, a betegek érdekeit szolgáló rendszerként működjön a szlovák egészségügy.

Éppen két évvel ezelőtt, 2010. április 10-én történt, hogy a lengyel politikai vezetők repülőgép-szerencsétlenséget  szenvedtek, miközben éppen a katyni megemlékezésre utaztak. Az orosz parlament a tragédiát követően először nevezte meg a katyni tömegmészárlás felelőseként Sztálint, akinek parancsára 1940. március 5-én Lavrentyij Berija, az NKVD (Belügyi Népbiztosság) vezetője aláírta a mintegy 22 ezer lengyel katonatiszt és polgári személy kivégzéséről szóló határozatot. Többek között erről kérdeztük dr. Sutarski Konrádot, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára igazgatóját, aki Katynról írt könyvet.