A szegénység kockázata szinte valamennyi uniós országban megnőtt az elmúlt két esztendőben. A mélyülő adósságválsággal küzdő államokban mindez a szociális feszültségek kiéleződésével társul. Nem véletlen, hogy az Európai Unió a szegénység és társadalmi  kirekesztés elleni küzdelmet erre az évtizedre egyik fő céljává emelte.

A tagországok vezetői megállapodtak abban, hogy 2020-ig legalább 20 millió európai lakost kiemelnek a szegénységből, illetve a társadalmi kirekesztettségből. Nemcsak a gazdaságot, hanem az európai társadalmakat is alaposan próbára tette és megviselte a válság. A  társadalomtudósok szerint a visszaesés széleskörűvé tette az elszegényedést, és felerősítette a leghátrányosabb helyzetű csoportokkal szembeni társadalmi feszültségeket. A középrétegek egyre kevésbé tudnak megkapaszkodni, mind többen kerülnek a szegénységi  küszöb alá a dolgozó családok közül is. Tartóssá vált a munkanélküliség, egyre többen csak állami segítséggel képesek talpon maradni. Nem véletlen, hogy egy tavalyi felmérés szerint az emberek – a kutatásban részt vevő 24 ország közül 23-ban – a szegénységtől és a munkanélküliségtől félnek a legjobban. Nálunk a szegények elsősorban a tartósan munkanélküliek, a tartós betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők, a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, az egyszülős családok, a vidéki hátrányos térségekben élők, valamint a romák és a hajléktalanok csoportjaiból kerülnek ki. Szakértők rendszeresen felhívják a figyelmet a pénzszűkéhez társuló súlyos szociológiai hatásokra is (továbbtanulási, ismeretszerzési, családalapítási nehézségek, elszigetelődés, kirekesztődés). Statisztikai kimutatások szerint  Szlovákiában azt fenyegeti a szegénység, akinek havi jövedelme 306 eurónál kevesebb. Ezek csoportjába a lakosság 12 százaléka sorolható, azaz mintegy 650 ezer ember. Komoly problémákat okoz a szegénységgel összefüggésben az is, hogy nálunk az uniós átlagot  jelentősen meghaladja a munkanélküli háztartások száma. Egyre több az olyan család, amelyben valamelyik  szülőnek nincs munkája.
Súlyos probléma a hajléktalanság. Becslések szerint Szlovákiában tízezerre tehető a hajléktalanok száma, s közülük mintegy háromezren Pozsonyban élnek. A segélyszolgálatok az elmúlt években új jelenségekkel is szembesültek, amelyekből látható, hogy az elszegényedés  mind szélesebb társadalmi kört érint. Az ingyenes ételek osztására például már régóta nem csak a fedél nélkül maradtak várakoznak, hanem egyre több köztük a nagycsaládos és a nyugdíjas. A segélyszervezetek nappali melegedőibe is mind gyakrabban térnek be olyan  rászorultak, akiknek lakásuk ugyan van, de ruháért, ételért, fürdési, mosási lehetőségért vagy orvosi ellátásért a szolgálatokhoz fordulnak.