Pénteken rendkívüli ülésen fogadta el a kormány az adó- és járulékreformot. Ha a parlamentben is megszavazzák, bevezetik többek között a szuperbruttó bért. A koalíció azonban korántsem egységes, a reform sikere tehát nem egyértelmű. Az uniós  védőmechanizmusok mellett ez lehet a koalíció másik komoly szakítópróbája.

Ha a kormány után a parlament is rábólint a tervezetre, a munkavállalók némileg jobban, az egyéni vállalkozók pedig rosszabbul járnak. Ivan Mikloš (SDKÚ) pénzügyminiszter javaslata alapján módosulna a járulékrendszer, lassan egybeolvadna az egészségügyi és a szociális járulék.
–A rendszer igazságosabb lesz. Egyúttal a vállalkozói környezet javításához is hozzájárul. A paramétereket úgy állítottuk be, hogy a munkavállalók döntő többségének nagyobb lesz a jövedelme, mint amilyen jelenleg - jelentette ki a tervezet előterjesztője. Jozef Mihál  (SaS) munkaügyi miniszter elmondta, hogy a vállalkozók képviselőivel tovább folytatódnak a tárgyalások, elképzelhető, hogy a törvény a parlamentben is változik még. Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy alaposan fel is hígul, hiszen a tervezetet ebben a formájában az OKS négy képviselője eleve elutasítja, kifogásai vannak azonban a Most-Hídnak és a KDH-nak is. Mikloš is zárkózik el a további módosításoktól, de csak abban az esetben, ha a reform alapvető filozófiája nem sérül.
A pénzügyminiszter javaslata értelmében a rokkantnyugdíjasokon kívül minden munkavállaló egészségügyi járuléka kilenc százalékra emelkedne, az egyéni vállalkozók pedig tizenhárom százalékos járulékokat fizetnének, és az eddigi 40 százalék átalány helyett legfeljebb havi kétszáz eurót számolhatnának el kiadásként, és a befizetett járulékok sem csökkentenék adóalapjukat.
Egységes járulékok
Az egészségügyi járulék e 9 százalék lenne, az egészségkárosodottak és rokkantak esetében pedig ennek a fele. A szociális alapokba fizetendő járulékok alkalmazottak esetében 19, egyéni vállalkozók esetében 13, megbízási szerződésre dolgozók esetében 10 százalékot tennének ki. A vállalkozók esetében a 13 százalék nem foglalná magába a kötelező betegbiztosítást. A vállalkozók minimális kivetési alapja a létminimum 3,3-szorosa, így a legkisebb szociális és egészségbiztosítás összege a jelenlegi 160,47-ről 137,67 euróra csökken. Alacsonyabb lenne a jövedelem adózatlan része is, a létminimum jelenlegi, 19,2-szereséről 18-szorosa . Ez az összeg azonban nem fog emelkedni a növekvő bevétellel, azaz megszűnik az ún. milliomos adó. A megbízási szerződésre dolgozók esetében csak a 190 euró  feletti  jövedelem után kellene járulékokat fizetni.
A szuperbruttó bér
Az adó- és járulékreformmal szorosan összefügg a szuperbruttó bér bevezetése. Emiatt tiltakozik a szakszervezetek szövetsége, mert a változásnak köszönhetően a munkaviszonyban lévők adóterhei a KOZ szerint burkoltan megemelkednek. A Magyar Koalíció Pártja is az  év eleje óta kongatja a vészharangot, folyamatosan figyelmeztet a járulék- és adóreform súlyos következményeire, amelyek a társadalom több csoportját kedvezőtlenül érintik majd. A szuperbruttó bér következménye a munkaviszonyban dolgozók számára az egyik  oldalon az adóterhek jelentős megemelkedése lesz, a másik oldalon pedig a járulékterhek csökkenése. Vagyis az egészségbiztosítók és a Szociális Biztosító bevételei csökkennek majd akkor, amikor az egészségügyi dolgozók hosszabb ideje tiltakoznak helyzetük  tarthatatlansága, az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt. A Szociális Biztosító hiányát pedig az állami költségvetés pótolja évente százmilliós nagyságrendben.
A szuperbruttó bért ráadásul akkor vezeti be a kormányzat, nyilatkozta Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke, amikor a néhány évnyi tapasztalat birtokában Csehországban megszüntetik, mert nem vált be, csalóka, megtévesztő. Elfedi az adó- és járulékterhek  megemelkedését, a befizetők számára áttekinthetetlenné teszi a rendszert.

Szabad Újság