Lássuk hát a járulék- és adóreform következményeinek számszerűsítését.

A kormány döntésének értelmében január 1-től megszűnik az iparosok, kisvállalkozók valamint a szerzői jog alapján alkotó művészek, írók, költők és újságírók  40 %-os költségátalánya, legfeljebb havi 200 € költségátalányt írhatnak le az adóalapjukból. Ezen felül könnyvitelre kötelezik majd őket, emiatt könyvelőt kell majd alkalmazniuk vagy szolgáltatásként elvégeztetniük a könyvelést. Egy téves feltevésből kiindulva, mely szerint előnyösebb kisvállalkozónak lenni, mint alkalmazottnak, súlyosbítják az iparosok és kisvállakozók helyzetét. A tévedés abban rejlik, hogy az alkalmazott az esetek döntő többségében nem önszántából vált kényszervállalkozóvá, a munkáltatója kényszerítette erre, mert neki így előnyösebb. A reform beterjesztője, a pénzügyminiszter eközben elfelejti, hogy a kényszervállalkozóvá válást követően a dolgozó szociális státusza, jogbiztonsága jelentősen legyengül,  megszűnik számára a munkatörvénykönyv védőhálója.

Az előző társadalmi csoportokra is érvényes az, ami a vállalkozókra általánosan: az eddigiekkel ellentétben a társadalombiztosítási és egészségügyi járulékokat nem írhatják majd le az adóalapjukból, sőt azokat is megadóztatják majd! Ezzel legtöbbjük járulék- és adóterhe jelentősen megnövekszik. A 19 %-os adókulcs megmarad ugyan, azonban jelentősen megnövelt adóalapból számítják majd ki a személyi jövedelemadót, mert nemcsak a járulékok leírása szűnik meg az adóalapból, hanem az adózatlan átalányt is lecsökkentik. A járulékteher 13 %-os lesz, az elvezetést követően ez is 19 %-os adóval lesz megterhelve.

A megállapodás alapján dolgozók és az alkalmi munkavállalók jövedelmét megterhelik 10 % járulékkal. Nemcsak emiatt, hanem a lecsökkent adózatlan átalány miatt is eddigi szerény tiszta keresetük tovább csökkenik majd.

A munkaszerződés alapján dolgozók adóterhe számottevően megemelkedik. A minimálbértől az átlagbér magasságáig szinte minden bérkategóriában az eddigi jövedelemadó duplájára nő. Mert a lecsökkent adózatlan átalány őket is alapvetően érinti majd és megszűnik járulékbefizetési kötelezettségük, ami a jövőben nem csökkenti majd le az adóalapjukat. A társadalombiztosítási és egészségügyi járulékokat a jövőben csupán a munkáltató fogja befizetni. Az eddigi 25,6 % helyett 19 %-ot, de nem az eddigi bruttó bérből, hanem a megnövekedett szuperbruttó bérből! A személyi jövedelemadó előlegét a dolgozó szuperbruttó béréből fogják kiszámítani és a munkáltató fogja az adóelőleget elvezetni. Na ezen a ponton tetten érhető a szuperbruttó bér csalafintasága: eddig a járulékok az adóalapból leírhatók voltak, a jövőben meg egyenesen megadóztatják majd azokat! Mert a szuperbruttó bér tartalmazza majd a munkáltató járulékait és a szuperbruttó bérből számítják ki és vezetik majd el a dolgozó személyi jövedelemadójának havi előlegét. A szuperbruttó bért a munkáltató úgy számítja majd ki, hogy a mai bruttó bérhez hozzáadja a munkáltató által ma kifizetett járulékokat.  Az alkalmazottak egy részének tiszta jövedelme havi 1 – 5 €-val megnőhet, mert a munkaszerződés alapján végzett munka járulékterhei lecsökkennek, ezzel azonban az egészségügyi biztosítók és a Szociális Biztosító bevételei fognak megrövidülni. Az egészségi biztosítóké 1,5 %-al éppen akkor, amikor az egészségügyi dolgozók hosszabb ideje folyamatosan tiltakoznak tarthatatlan anyagi helyzetük miatt. A Szociális Biztosító bevételei 6,5 %-al lecsökkennek majd, miközben hiánygazdálkodása annyira feltűnő, hogy rendre az állami költségvetés segíti ki abban, hogy időben folyósíthassa a nyugdíjakat. A reform következtében az államháztartás bevételei jövőre 60 millió €-val lecsökkennek. Későbbi hatása az államháztartásra ismeretlen. Elképesztő, hogy a kormány nem végzett hosszabb távú hatástanulmányt. Más civilizált országokban ez elképzelhetetlen! Ráadásul a szuperbruttó bért akkor vezeti be a kormányzat, amikor a néhány évnyi tapasztalat birtokában Csehországban visszavonják azt. Mert nem vált be, csalóka, megtévesztő. Látszólag elfedi az adó- és járulékterhek megemelkedését, a befizetők számára áttekinthetetlenné teszi a járulék- és adórendszert.

Az MKP ellenzi a járulék- és adóreform kormány által elfogadott változatát. A kormánypárti képviselőktől elvárja azt, hogy alapjaiban módosítsák a törvényhozásba benyújtott javaslatot úgy, hogy a közteherviselés legyen  egyszerűbb, átláthatóbb és igazságosabb!  Ne károsítsa meg a társadalmi csoportok jelentős részét, ne bontsa meg a viszonylagos társadalmi békét. Felelősségteljesen viszonyuljanak a járulék- és adóreformhoz úgy, mint a választási időszak legfontosabb reformjához.

Farkas Iván, szu