Az Európai Unió kohéziós politikájának a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést segítő hatását hangsúlyozta tucatnyi tagállam, köztük Magyarország uniós ügyi minisztere a European Voice című brüsszeli hetilap csütörtökön megjelent legfrissebb számában publikált közös írásában. Az olvasói levelek között megjelent cikk - amelyet Győri Enikő mellett bolgár, cseh, észt, lett, litván, máltai, lengyel portugál, román, szlovák és szlovén kollégája írt alá - a munkahelyteremtés "magától értetődő" eszközeként említi a kohéziós politikát, amelynek további előnye a jövőbeni növekedés alapjainak megvetése mellett az is, hogy elejét veszi az egységes uniós belső piac széttagolódásának. A miniszterek emlékeztettek: a belső felzárkózás és fejlesztés támogatását szolgáló kohéziós alapok fő célja, hogy kölcsönökkel és uniós finanszírozással segítsék az uniós normaszintre emelni az elmaradottabb régiókat.

A szerzők mindazonáltal azt is megjegyzik, hogy a kohéziós politika nem csodaszer, az alapok jobb kihasználása kulcsfontosságú. A fenntartható gazdasági növekedés megteremtéséhez szerintük arról is szükséges elgondolkodni, hogyan tehető célzottabbá és igazságosabbá a közös uniós költségvetés.

A szerzők több feltételt is felsorolnak, hogy a kohéziós politika az említett céloknak megfelelően működjön. Ezek közül elsőként említik, hogy ennek a politikának erősnek és függetlennek kell maradnia. Hangoztatják, hogy amennyiben a kohéziós források csökkennének, azzal veszélyesen megnövekednének a területek közti különbözőségek az unióban. A kohéziós politika az uniós hozzáadott értéket is látványosan példázza.

További feltételnek nevezik a miniszterek, hogy a forrásokat a kevésbé fejlett területekre koncentrálják, biztosítva a tisztességes bánásmódot valamennyi tagállammal és régióval szemben, de elismerve annak szükségességét, hogy az érintett területeknek segítségre van szükségük, hogy a fejlődés magasabb szintjére léphessenek.

Fontosnak tartják a rendszer egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét is, valamint azon erőfeszítések fokozását, amelyek az uniós források szabályszerű és célszerű felhasználását biztosítják.

Külön feltételként nevezték meg azt is, hogy ne növeljék a regionális társfinanszírozás összegét. Mivel az érintett régiókat a recesszió különösen sújtja, eleve csökken a képességük arra, hogy előteremtsék a szükséges saját forrásokat - emelték ki az uniós ügyi miniszterek.

Leszögezték azt is, hogy a kohéziós politika nem jótékonysági terület. Miközben a szegényebb régiókat segíti, tovagyűrűző hatása a fejlettebb uniós régiók számára is nyereséget teremt. A szegényebb régiók gazdasági növekedése a nettó befizető országokban is az áruk és szolgáltatások iránti kereslet növekedéséhez, ezáltal pedig a haszon és a bérek emelkedéséhez vezet - mutattak rá a miniszterek.

A cikk azt is megjegyezte, hogy a kohéziós politika révén fejlettség szempontjából egymáshoz egyre közelebb kerülő gazdaságokból álló és egységesebb belső piaccal rendelkező Európai Unió a nemzetközi színtéren is versenyképesebb.